Az atomerőművek térvesztése közepette cövekelt le a kormány Paks2 mellett – 24.hu

A világon összesen 30 országban, jelenleg 449 nukleáris áramtermelő reaktorblokk dolgozik. Ebből négy az üzemelő paksi atomerőműben (és ehhez jönne még kettő blokk a Paks2-vel).

  • A legtöbb reaktor (96) az Egyesült Államokban dolgozik,
  • aztán Franciaország (58),
  • Kína (48),
  • és Oroszország (36 blokk) következik a sorban.

A világ villamosenergia-termelésében az atomerőművek jelenleg 10,15 százalékkal vesznek részt, ami évek óta a legalacsonyabb részarány. Ez a szám, ha úgy tetszik, e technológia térvesztését is mutatja. Ez az arány 1996-ban még 17,5 százalékon állt

– írja az Energiaklub Atomdossziéja, amely alapos áttekintést ad az atomenergia-iparról.

A megújuló erőforrások térhódítása megállíthatatlannak tűnik. A világ áramtermelésének a harmadát már idén úgy biztosítják a megújuló energiaforrások – áll az International Renewable Energy Agency (IRENA) 2018-as beszámolójában -, hogy csak tavaly 2351 gigawattnyi plusz kapacitást tettek a rendszerbe, az energiatermelő beruházásoknak 80 százaléka ide csatornázódik be. Az összevetés végett: az üzemelő 449 reaktorblokk együttes teljesítménye 399 gigawatt.

Ugyan papíron, hivatalosan jelenleg építési szakaszban 53 reaktor van a világon, de valódi építkezés csupán két helyen kezdődött el idén: áprilisban Oroszországban, és októberben Kínában egy-egy reaktornak kezdtek neki a beruházók.

Másrészt pedig a globális atomerőművi arzenál fogy, a reaktorok átlagéletkora 2019 novemberében megközelítette a 30 és fél évet. Az elemzés szerint az egyre öregebb, egyre több karbantartást igénylő rendszerekhez képest pedig viszont alig épül új atomerőmű.

A világon ma működő atomerőművek döntő többségében második generációs reaktorok működnek, melyeket zömmel 30, esetleg 40 éves munkára terveztek, így is építették meg őket a 70-es, 80-as években. E szerint pedig ezek az erőművek az életciklusuk végéhez közelednek. A WNISR-ben ezt is megszámolták: 2030-ra 207 olyan atomreaktor lesz a világon, melynek a leszerelését kell elrendelni az életciklusa lejárta miatt. 2059-re ez a szám 125 reaktorral bővül majd. Ezek 60 százaléka Európában található.

„A nukleáris iparról szóló nemzetközi jelentésből kiderül, hogy az atomerőművek üzemeltetési költségei meghaladják a versengő technológiák – így az új megújuló energia – költségeit, ezáltal tartósan blokkolják azok rendszerbe illesztését” – állítja Mátyás Eszter, az Energiaklub projektvezetője.

A Paks2 építésével, levezénylésével megbízott orosz atomcég, a Roszatom befolyásáról is áttekintést nyújt a blog. A stockholmi békekutató intézet egyik nemrég megjelent tanulmánya szerint a Roszatom – úgy is mint az orosz elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezet – a világ egyik legbefolyásolóbb szervezetévé nőtte ki magát. A rugalmas üzleti modellel, vonzó pénzügyi csomagok és diplomáciai eszközök kombinációjával vált a világ vezető atomerőmű-szállítójává a Roszatom.

Csak idén hivatalosan, papíron hét reaktorblokk építését kezdte meg a világon a Roszatom. A Roszatom ázsiai és afrikai befolyásának növekedéséről és a pénzügyi ajánlatáról, valamint arról, hogy mi zajlik Kínában és az Egyesült Államokban, az atomdosszié egyes részeiben olvashatnak bővebben.